Egy fiatal pár 1956 november elején nyugatra akar menekülni vonattal. Egy papot az ÁVH börtönében tartanak fogva, hogy kiszedjék belőle, hol rejtegetik a Vatikántól kapott aranyat. Hogyan jön össze e kettő? A válasz a sakk és egy csavarokban gazdag cselekmény.
Tóth Barnabás Mesterjátszma című filmje a sakkot a középpontba állító alkotások sorába áll be. A film alapja Stefan Zweig Sakknovellája, amelyben a New Yorkból Buenos Airesbe tartó hajó fedélzetén utazik Mirko Czentovic sakkvilágbajnok, aki néhány megnyert parti után kihívja egy titokzatos, a játékokat kibicként figyelő, sápadt arcú utastársát. A sakkozás közepette feltárul az olvasó előtt Dr. B. története, akit a hitleri Németországban a Gestapo börtönbe vetett, ahol a kezébe került egy sakk-könyv, és abból a cellában lényegében önmagával játszott. A hosszú időn át folytatott játszmák miatt Dr. B-nek – ahogy ő fogalmaz – sakkmérgezése lett, vagyis egyfajta skizofrén, mániákus, valóságtól elszakadt állapotba került. Ezek után a hajón kísérletet tesz, hogy a sok lázálom-sakk után képes-e valódi partit játszani, valódi táblán.
Zweig novellájának már számos feldolgozása készült, köztük egy magyar 1959-ben, legutóbb pedig 2021-ben egy német, ám ezek más-más részletre helyezik a hangsúlyt. Újragondolta a történetet Tóth Barnabás rendező is, akinek jól cseng a neve, hiszen az Akik maradtak című filmdrámája Magyarország nevezettje volt a 2020-as Oscar-díjra – a legjobb játékfilm kategóriában.
A Mesterjátszma forgatókönyvírója, Fonyódi Tibor és Tóth Barnabás a történetet kiemelte a korszakból és a kontextusból, majd áthelyezte a magyar történelem színpadára. Így lett a második világháború helyett 1956-os forradalom, hajó helyett az utolsó nyugatra tartó vonat, Gestapo helyett ÁVH, és Czentovics-ból, a sakkbajnokból egy ügynök, a titokzatos B-ből pedig egy pap. A történet két szálon indul: a jelenben a vonaton menekülő párral, miközben flashbackekben feltárul a múltban B. sorsa, ahogy az eredeti novella főszereplőjéhez hasonlóan a sakk mesterjátszmák újra-játszása egyfelől segít megőrizni az ép elméjét a bezártságban, másfelől pont ez okozza a tudathasadást, jelképes értelemben is feketére és fehérre. A két szál aztán a vonaton, konkrétan egy sakkpartiban ér össze. A sakk-partik egyébként teljesen autentikusak és hitelesek, a forgatáson sakk-szakértő ügyelt minden lépésre.
A történet jellegéből adódóan a Mesterjátszma kevés helyszínen és jórészt szűk terekben játszódik: különböző kocsikban, B börtöncellájában és a kihallgatószobában (bár a film Budapest utcáin indul, és néha látjuk a vonatszerelvényt kívülről) . A kamaradráma jellegű körülmények között sok múlik a párbeszédeken és a színészeken. Miközben van pár emlékezetes kiszólás („Az biztos, hogy a sakkban és az életben is a legtöbb a paraszt” vagy hogy „Hiába hagyjuk el Magyarországot, az jön utánunk”) a párbeszédek néhol túlírtak, még a kiemelkedő színészek sem tudják hitelesen elmondani. Mert a színészek valóban kiemelkedőek. Czentovics szerepében Mácsai Pál uralja a vásznat a legkisebb rezdülésével is. A fiatal párt a besúgóval ismertté vált Váradi Gergely és Varga-Járó Sára alakítja, és előbbi ismét bemutatta, milyen erő és robbanékonyság van benne, partnerén pedig nem látszik, hogy most kapott először lehetőséget nagyjátékfilmben. A legkiemelkedőbb alakítást azonban B. szerepében Hajduk Károly nyújtja, aki a tudathasadás megjelenítésével felsorakozik olyan sztárok mellé, mint James McAvoy a Széttörve című filmben. A mellékszerepekben is érdemes megemlíteni két karaktert: David Yengibarjan, aki általában rosszfiúkat játszik, és itt is lubickol a kegyetlen kalauz szerepében. Péterfy Bori pedig hihetetlenül meggyőző bármilyen karaktert is kell játszania.
A színészi alakítások hangsúlyozása mellett a Mesterjátszma vizuálisan sem válik unalmassá, érdemes moziba beülni rá: tévéfilm létére kifejezetten szép képekkel dolgozik. Ebben nagy szerepe van Hujber Balázs (Kontroll) látványtervezőnek, aki a részletekkel különlegessé, már-már a valóságtól elemelten disztópikussá/szürreálissá tudja tenni a vonatot és Másik Szőke András operatőrnek, aki a fény-árnyék hatásokkal és az nagytotálokkal megteremti a vonat összezárt, mesterkélt atmoszféráját. A költségvetésből még különleges effektekre is telt, amelyek között kifejezetten kreatív megoldások vannak, de talán kevesebb néha több lett volna. A börtöncella-beli tudathasadás ábrázolását például pont, hogy súlytalanították a trükkök.
Összességében a Mesterjátszmának megvannak a hibái, kisebb logikátlanságok, ellentmondások, elnyújtott dialógusok, de mindennel együtt jó példa arra, hogyan lehet kreatívan újraértelmezni filmen egy ismert szöveget, és igényes zsánerfilmet, ahogy a készítők kategorizálták: pszichothrillert csinálni. Ez Magyarországon elég ritka, nem is csoda, hogy film elnyerte a Cinefest közönségdíját.
A Mesterjátszmát a Juno11 Pictures forgalmazza, és november 9-én látható a mozikban.
