Június 9-12 között másodszor rendezték meg a Veszprém-Balatonalmádi-Balatonfüred háromszögben a Magyar Mozgóképfesztivált, amelynek keretein belül rengeteg játékfilm, animációs film és dokumentumfilm juthatott el a közönséghez, bebizonyítva, hogy mennyiféle témájú, stílusú, hangnemű alkotás készült az elmúlt bő évben az országban. Vegyük sorra a felhozatalból a nagyjátékfilmeket!
A legjobb dolgokon bőgni kell
Maja (Rainer-Micsinyei Nóra) harminc éves, elvileg felnőtt, de valahogy nem találja a helyét a világban, csak sodródik, nincs fix munkája, a barátjával régóta együtt van, de nem esik szó családról, esküvőről. Pszichológus szemmel afféle kapunyitási pánikban van. Aztán egy nap vacsorát kellene vinnie egy régről ismert idős néninek, csakhogy az asztalra bukva holtan találja. A következő órákban a halottszállítót várva átgondolja, újragondolja az életét, mondhatni felnőtté válik.
Vannak generációs filmek, amelyek egy bizonyos rétegnek a helyzetére, élettapasztalatára, érzéseire rezonálnak, mint a Moszkva tér vagy Van valami különös és megmagyarázhatatlan. A legjobb dolgokon bőgni kell is ebbe a sorba illeszkedik: az abszurd felütés ellenére ismerős, életszagú helyzeteket és valós problémákat ábrázol. Az aradi származású rendezőnek, Grosan Cristinának ez az első filmje, de korábban az Along Came a Prince című kisjátékfilmje, amely egy fiút ért szexuális erőszakot mutat be, több fesztiváldíjat nyert. Az érzékeny látásmód itt is kitűnik a felnőtté válás bizonytalanságának és – mellékesen a gyerekkori barátnő karakterén keresztül – az anyaság nehézségeinek bemutatásában. Mindez nem működhetne ilyen jól a Maja szerepét játszó Rainer-Micsinyei Nóra meglepő alakítása nélkül, aki egyébként számos filmben játszott már kisebb szerepet, lásd: Toxikoma vagy a Besúgó. Elsőre irritáló a kifejezéstelen arcú, különös hanglejtéssel beszélő figura, de idővel észrevétlenül azzá a Majává válik, akitől úgy lesz hihető a bizonytalan útkeresés, hogy közben faarccal pikírt megjegyzéseket tesz, aminek hallatán a néző csak pislog. A legjobb dolgokon bőgni kell így jó szívvel ajánlott minden felnőtté válással küzdő, a saját útját kereső és így erre a témára érzékeny nézőnek.
Legjobb tudomásom szerint
A szexuális zaklatás filmes megjelenítésének listája egyre hosszabb (az utóbbi évek egyik legjobbja az Ígéretes fiatal nő), de nem igazán láttuk még a témát Magyarországra, magyar helyzetekre adaptálva. Nóra (Hámori Gabriella) és Dénes (Bodolai Balázs) örökbe szeretnének fogadni egy gyermeket és ezt intézik, amikor egy este összevesznek és a nő egyedül indul haza. A vártnál órákkal később érkezik meg, és nem akarja elmondani, mi történt. A Legjobb tudomásom szerint két nagy erénnyel is bír a nehéz téma feldolgozásában. Egyfelől gyomorszorító a hitelessége: Nóra ivott valamit a támadójával, és nem mindenkinek egyértelmű belátni, hogy ettől még erőszak az erőszak, akkor is, ha spicces volt. A másik, hogy hiába áldozat, a rendőrségre sem akar elmenni, felejteni akar, és amikor végre beszél, akkor sem tud pontosan beszámolni arról, mi történt vele, az elmondottak így homályosak lesznek, kérdéseket, mondhatni kételyeket vetnek fel. A rendőrség a maga módján igyekszik intézkedni, de nem képesek igazán megfelelően segíteni ebben a rémes helyzetben. A másik érdekesség, hogy alapvetően nem az áldozatot követi a film, hanem a férj szempontját mutatja meg, aki támogató és gyakorlatias (kideríti ki volt az elkövető), de hitetlenkedik is – könnyű átcsúszni az áldozathibáztatásba.
A legjobb tudomásom szerint a Filmalap Inkubátor Programjában készült, a rendezőpárosnak, Lőrincz Nándornak és Nagy Bálintnak az első egész estés játékfilmje, ami ígéretes debütálás. A színészi alakítások színvonaláról pedig árulkodik, hogy Hámori Gabriella elhozta a mozgóképfesztiválról a legjobb női főszereplőnek járó díjat.
Kilakoltatás
A Mozgóképfesztivál szintén az Inkubátor program keretein belül készült elsőfilmes alkotása a Kilakoltatás is, amely abszurd, egyszerre tragikus-komikus képe a magyar rögvalóságnak. Ricsi (Orosz Ákos) az apja végrehajtó cégénél dolgozik, és először megy ki terepre. Az a feladata, hogy rábírjon egy idős asszonyt, hagyja el a házát, mert a bank elárverezte. A Kilakoltatás egyfelől Ricsi felnövés-története, bizonyítani akar az apjának, ezért meg akarja oldani a helyzetet, de nem biztos, hogy ez az ő útja. Eközben a néző testközelből kap szatirikus képet arról, hogyan megy az ilyesmi, miközben egyre több hivatal jelenik meg a kis kertvárosi utcában, mivel a néni a ház felrobbantásával fenyegetőzik. Végül már kész karnevál az, amit látunk: a tűntetők mellett megjelenik a rendőrség, kommandósok, tűzoltók, túsztárgyalók, sintérek, sőt, még a fővárosi állatkert embere is... Végig követjük, meg tudják-e oldani a helyzetet vagy éppenhogy bonyolítják...
Az elsőfilmes Fazekas Máté Bence valós történetet vitt filmre, és jól próbál egyensúlyozni Ricsi egyéni története és a komikus elemek között, amihez hozzá teszik a magukét a színészek is. Orosz Ákos első filmes főszerepében Ricsiként tökéletesen helytáll, és olyan mértékig elnyeri a közönség szimpátiáját, ami már magában elviszi a filmet. Végeredményben a Kilakoltatás egy üdítő, szórakoztatóan szatirikus film, amilyen jellegűből kevés készül Magyarországon.
folyt. köv.
